Joomla Templates

Bejelentkezés

Látogatók

137263
Ma
Tegnap
A Héten
Múlt Héten
A hónapban
Múlt Hónapban
Összesen
450
419
3218
127420
12680
13555
137263

Dátum: 2017-11-20

A városunk!

темы Wordpressздесь
icatconf.org

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Régió: Észak-Magyarország
Terület: 236,68 km2
Népesség
Összesen(2005): 175 701
Népsűrűség: 742,35 fő/km2
Irányítószám: 3500-3549
Körzethívószám: 46
(N48.10421 E20.79150)

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye.
Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa,
az ország hét regionális központjának egyike.

Fekvése

A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében,
különböző természeti és gazdasági tájegységek határvonalán épült.
A Sajó, a Bódva és a Hernád összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős
áru- és személyforgalom színtere.

Miskolc területe (külterülettel együtt) 220 km2.
Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű.
Keletről nyugat felé 30 km kiterjedésű, amin belül négy ’lépcső’ figyelhető meg;
a magasságkülönbség eléri a 800 métert.

A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110-120 m), ez az alföldi táj része.
Fiatal, pleisztocén-holocén üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel.
A síksági tájat az Avas-Tetemvár vonalától Diósgyőrig egy 250-300 méter magas dombvidéki tájövezet,
az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék
- homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok,
főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel.
Diósgyőrtől kb. Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400-600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt
triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel.
A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600-900 méterre emelkedő Magas Bükk,
vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek (mészkő, pala, dolomit)
és eruptív kőzetek (pl. diabáz és porifirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik,
belsejében kisebb-nagyobb barlangok alakultak ki.

Demográfiai adatok

A 2001-es népszámlálás alapján a városnak 185 387 lakosa van, ebből 95.7% magyar, 2.2% roma,
0.3% szlovák, 0.3% német, 0.1% görög és 1.4% egyéb. 73 508 lakás van a városban,
km2-enként átlag 310,56.

A város története

A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott. A több, mint 70 000 éves,
neolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek.
Első ismert lakói a kelta Kotinus törzs, de a honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot
találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak.
A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven 1210 körül.
A Miskóc nemzetség, amely a Bors nemzetség egyik ága volt 1312-ben veszítette el a területet,
mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben.
A király a Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási
és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra (oppidiummá, azaz mezővárossá nyilvánította) 1365-ben,
bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával, nagyjából ugyanabban az időben,
amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is
csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. A település gyors fejlődésnek indult,
a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult.
1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették.
Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török. A város ebben az időszakban vált
fontos bortermelő központtá és a 17. század végére már 13 céh is működött itt.
A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását.
1706-ban az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított,
melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.
1724-ben Borsod vármegye, mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost,
Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat
és 14 179 lakost jegyzett föl a városban.

Több fontos épület a 18. és 19. század folyamán épült, köztük a városháza, az új megyeháza (1820 körül),
a színház (az ország mai területén álló első kőszínház; az első Kolozsvárott épült), a zsinagóga,
számos iskola és templom.
Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot,
1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz követelt több száz emberéletet.
Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta,
a fronton is és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg.

A trianoni békeszerződés után Miskolcnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét.
Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – mely Miskolcot az ország legfontosabb
nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében.
1949-ben a Selmecbányáról Sopronba költöztetett Bányászati Akadémiát a nyugati határhoz túl közelinek ítélt
városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már Nehézipari Műszaki Egyetem néven.
Az elkövetkezendő évtizedekben a város magába olvasztva az összes közeli települést,
a Debrecennel folytatott örökös versengésben az ország második legnagyobb városa lett,
az 1960-as és 70-es években több mint 200 000 lakossal.

Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett,
Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként, Nyíregyháza pedig Miskolc riválisa lett
Észak-Magyarország egyik legfontosabb központjaként.

Városkapuk

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta és ezeket jól őrzött városkapuk törték meg.
Csak ezeken keresztül lehetett e városba bejutni és mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták
az ide látogatókat.
1940 körül még 13 fő és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő és mellékúton lehetett
Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől,
végül már pusztán elméleti határt jelentettek.
Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu,
Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései,
amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca illetve Miskolc közötti forgalmat
bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja
(vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.

Különleges a Sötét kapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.

Lélekszámváltozás

1786 – 14179 lakos
1850 – 16345 lakos
1870 – 21199 lakos
1891 – 30408 lakos ugyanakkor Diósgyőr népessége 6537, Görömbölyé 1482
1930 – 61559 lakos Trianon előtt az ország 12. legnagyobb városa volt, utána a 6. Diósgyőr népessége ekkor 20854
1941 – 77362 lakos
1950 – kb. 100 000 lakos 1949 óta az ország 2. legnagyobb városa
1960 – 144217 lakos
1965 – 163600 lakos
1985 – 211600 lakos eddigi rekord
1996 – 191885 lakos
2001 – 180282 lakos

Gazdaság

Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek
nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra
tekint vissza a városban.
Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt.
Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek.
A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak,
a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és
vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag.
A Fazola Henrik által 1770 körül épített nagyolvasztó sajnos nem maradt fenn, de az ezt követő,
1813-ban épített ’őskohó’ ma is látható. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is
(Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett.

A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet,
részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagykohó épült (a második legnagyobb az országban), rengeteg nehéz-,
könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A bányászat is sokat fejlődött. A város lakossága negyven év alatt
csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település
egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, ill. 1950), mely csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari
központtá fejlődésében, mely az 1980-as években tetőzött, a több, mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése
meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több, mint 200 000 lakost;
a munkaképes korúak több, mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát.

A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban,
a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent
(bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.)
A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek.
Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott.
A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton.
Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben.
A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét,
melyben nagy lehetőségek rejlenek. 2004 végén végre az autópálya is elért a városig, ez várhatóan újabb lendületet ad
a fejlődésnek.

Városrészek

Avas

Az Avas Miskolc ’hegye’, a város fölé magasodó domb, melynek tetején a város jelképe, az avasi kilátó és tévétorony áll,
a belváros felé eső részén pedig a gótikus avasi templom, melynek harangjátéka negyedóránként hallható.
Az Avas északi részén hangulatos utcácskák és borospincék találhatók, a déli részen pedig a város legnagyobb lakótelepe.
Az Avas közigazgatásilag három ütemre van osztva.

Belváros

Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát
tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István utca) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér
őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbuszpályaudvar,
a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.

Diósgyőr

A Nagy-Miskolcot alkotó másik történelmi település, itt található a diósgyőri királyi vár és a futballcsapat
stadionja. A tulajdonképpeni Miskolccal Újdiósgyőr köti össze, melynek központja az Újgyőri főtér.

Egyetemváros

A Miskolci Egyetem épületei más városok egyetemeivel ellentétben nem a belvárosban szétszórtan helyezkednek
el, hanem külön városrészt alkotnak az Avas és Tapolca között. Az épületeket hatalmas park veszi körül.

Hejőcsaba és Görömböly

Két, mára egybeépült egykori község Miskolc fő tengelyétől távolabb. Hejőcsabát 1945-ben, Görömbölyt 1950-ben
csatolták a városhoz.

Miskolctapolca (Tapolcafürdő)

Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó nyaralóhely, barlangfürdőjéről híres. 1950 óta Miskolc része,
azelőtt Görömböly községhez tartozott.

Alsóhámor (1950), Bükkszentlászló (1981), Felsőhámor (1950), Lillafüred, Ómassa, Szirma (1950)
Miskolctól különálló települések, melyek közigazgatásilag a városhoz tartoznak, gyakorlatilag inkább az agglomeráció részei
(az évszámok a városhoz csatolás évét jelentik).

Turistalátványosságok

A turista számára Miskolc legvonzóbb helyei Tapolca (hivatalosan: Miskolctapolca), Lillafüred és Felsőhámor.
Tapolcának hatalmas, gyönyörű parkja van csónakázótóval és a híres és egyedülálló Barlangfürdővel,
Lillafüred és Felsőhámor pedig bájos települések a Bükkben, legismertebb látnivalóik a Palota-szálló,
az ország legmagasabb vízesése, a Hámori tó, és az Anna- és István-barlangok.

Belváros

- Széchenyi utca (sétálóutca 19. századi házakkal), Városház tér
- Miskolci Nemzeti Színház
- Avasi gótikus református templom
- Avasi kilátó
- Minorita templom és a Hősök tere
- Református Deszkatemplom
- Görögkeleti templom és ortodox egyházi múzeum (Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza)
- Mindszenti templom
- Herman Ottó Múzeum
- Kós-ház (Kós Károly tervei alapján épült népies-szecessziós stílusú ház, 1931.)

Diósgyőr

- Diósgyőri vár (középkori várjátékok minden májusban és augusztusban, nyáron minden hétvégén valamiyen program)
- Diósgyőri katolikus templom, egykor a középkori falu plébániatemploma volt
- Diósgyőri református templom (Táncsics tér), barokk
- Diósgyőri evangélikus templom

Lillafüred

- Palotaszálló
- Lillafüredi Állami Erdei Vasút
- Anna-barlang, István-barlang, Szeleta-barlang
- Hámori-tó
- Lillafüredi vízesés
- Pisztrángtelep

Miskolctapolca

- Barlangfürdő
- Park és csónakázótó

A város környéke

- A Bükk hegység Miskolchoz közeli részei
- Miskolc Városi Vadaspark
- Majális-park
- Szentléleki pálos kolostorrom, turistaszállások és látókövek (kirándulóknak)
- Bánkúti sícentrum és Petőfi-kilátó
- További turistaszállások: Sebesvíz, Jávorkút, Fehérkőlápa

Közlekedés

Miskolc tömegközlekedése

Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Rt. gondoskodik, ami 45 autóbusz- és
2 villamosvonalat tart fenn. Az első villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként,
míg menetrendszerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon 1903. június 8-án.
Jelenleg a miskolci tömegközlekedés az egyik legjobban megszervezett az országban.
Ezenkívül több taxitársaság is működik a városban, többek közt a Centrum áruház és a
Villanyrendőr mellett szoktak taxik állni.
Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik a Lillafüredi Állami Erdei Vasút üzemeltetésében.
Jelentősége elsősorban turisztikai vonzerejében áll.
A városban egy kisebb repülőtér is található füves kifutópályával, ám ez a
nagyközönség számára nem nyitott és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet.

Kultúra

Oktatás

Felsőoktatás

- Miskolci Egyetem
- Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata

Gimnáziumok

- Avasi Gimnázium avasi.hu
- Diósgyőri Gimnázium
- Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola
- Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium
- Földes Ferenc Gimnázium
- Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium frater
- Herman Ottó Gimnázium
- Miskolci Matura Gimnázium
- Miskolci Lévay József Református Gimnázium
- Zrínyi Ilona Gimnázium

Szakközépiskolák, szakképzők

- Andrássy Gyula Műszaki Középiskola
- Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola
- Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
- Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola
- Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola
- Debreczeni Márton Szakképző Iskola
- Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola
- Eötvös József Szakképző és Művészeti Szakközépiskola
- Európa Szakképző Iskola
- Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola
- Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola
- Gábor Áron Szakközépiskola és Művészeti Középiskola
- Kandó Kálmán Szakközépiskola
- KARRINA Szakképző Iskola
- Kós Károly Építőipari Szakközépiskola
- Martin János Szakiskola Speciális Szakiskola
- MIOK József Nádor Szakképző Iskola Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Miskolci tagozat
- ORFK Miskolci Rendőrszakközépiskola
- Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola szemere
- Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola

Kulturális intézmények

Színházak

- Miskolci Nemzeti Színház
- Akropolisz Szabadtéri Színpad (Miskolctapolca)
- Csodamalom Bábszínház

Könyvtárak

- II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
- Városi Könyvtár
- Lévay József Muzeális Könyvtár
- Miskolci Egyetemi Könyvtár
- Dayka Gábor Könyvtár
- József Attila Könyvtár
- Petőfi Sándor Könyvtár
- Szabó Lőrinc Könyvtár
- Tompa Mihály Könyvtár

Múzeumok

- Déryné-ház (Diósgyőr)
- Diósgyőri Vármúzeum (Diósgyőr)
- Borsod-Miskolci Múzeum
- Herman Ottó Múzeum
- Herman Ottó Múzeum Papszer úti kiállítóhelye
- Herman Ottó Emlékház (Lillafüred)
- Országos Műszaki Múzeum Központi Kohászati Múzeuma (Hámor)
- Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma (Újmassa)
- Magyar Ortodox Egyháztörténeti Múzeum
- Miskolci Egyetemtörténeti Gyűjtemények
- Miskolci Galéria
- Miskolci Galéria – Feledy-ház
- Miskolci Galéria – Petró-ház
- Papírgyári Múzeum
- Postakürt Galéria
- Színháztörténeti és Színészmúzeum

Rendezvények

- Diósgyőri Várjátékok (1986 óta minden májusban)
- Diósgyőri Várnapok (minden augusztusban)
- Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (2001 óta minden nyáron)
- Kaláka Folkfesztivál (1979 óta minden júliusban) honlap
- Kocsonyafesztivál (februárban)
- Görömbölyi búcsú (szeptemberben)

Híres miskolciak

Miskolcon születtek

Benedek Tibor színész (1911-1963)
Dayka Gábor költő (1769-1796)
Demjén Ferenc énekes (1941)
Dunai Zoltán festő (Diósgyőr, 1935)
Fülöp Zsigmond színész (1935)
Grósz Károly miniszterelnök (1930-1996)
Jónyer István pingpongbajnok (1951)
Kállay Ilona színésznő (1930-2005)
Keresztessy Mária színésznő (1908-1977)
Kropkó Péter triatlonista (1963)
Laborfalvi Róza színésznő (1817-1886)
Id. Latabár Árpád színész (1878-1951)
Lukács Sándor színész (1947)
Palóczy László politikus (1783-1861)
Pressburger Imre (Emeric Pressburger) filmrendező (1902-1988)
Prókai István színész (1920-1983)
Reményi Ede hegedűművész (1828-1898)
Repka Attila olimpiai bajnok birkózó (1968)
Rónai Sándor politikus (1892-1965)
Szabó Lőrinc költő (1900-1957)

Miskolcon éltek

Déryné Széppataki Róza színésznő (Jászberény, 1793 – Miskolc, 1872)
Egressy Béni zeneszerző (Sajókazinc, 1814 – Budapest, 1851)
Herman Ottó polihisztor (Breznóbánya, 1835 – Miskolc, 1914)
Kaffka Margit írónő (Nagykároly, 1880 – Budapest, 1918)
Karacs Teréz (Budapest, 1808 – Békés, 1892)
Kelemen Didák minorita szerzetes (Kézdialmás-Baksafalva, 1683 – Miskolc, 1744)
Kondor Béla grafikus (Pestlőrinc, 1931 – Budapest, 1972)
Lévay József költő, politikus (Sajószentpéter, 1825 – Miskolc, 1918)
Országh Pál (Pavol Hviezdoslav) szlovák költő (Felsőkubin, 1849 – Alsókubin, 1921)
Szalay Lajos festő (Őrmező, 1909 – Miskolc, 1995)
Szemere Bertalan politikus (Vatta, 1818 – Budapest, 1869)

Miskolc díszpolgárainak listája
Miskolc polgármestereinek listája
Miskolc irányitószámai

Testvérvárosok

Aschaffenburg (Németország)
Cleveland (USA)
Katowice (Lengyelország)
Kassa (Szlovákia)
Ostrava (Csehország)
Tampere (Finnország)
Vologda (Oroszország)

Miskolc hivatalos oldala
Webkamera a belvárosban (interaktív)
A Palota-szállót mutató webkamera (Lillafüred)
Miskolc madártávlatból (képgaléria)

(forrás: wikipedia)

шаблоны joomla на templete.ru

wolf banner

vadm banner

tarhely banner

miskolcmasszazslink

airius transzparens bannerbanner eginfo transzparens

hunolaoko banner